A városról

Gyöngyös

Megközelíthetőség

Budapesttől 80 kilométerre fekszik a Mátra lábánál. A várost közúton az M3-as autópáyáról és a 3-as főútról lehet megközelíteni. Tömegközlekedéssel távolsági autóbusszal és a MÁV 85-ös számú vasútvonaláról tudunk a városba menni.

Név eredete

Nevének eredetét többféleképpen is magyarázzák.Az egyik feltevés miszerint a Gemmeum oppidum, vagy Gemmeopolis-ból ered, melyet az e vidéken termő tölgyfák apró terméseitől Gyöngy-gemma-nak neveztek. Mások szerint, pedig a vidéket megszálló kún-palóc törzs valamelyik nőtagjától kaphatta, aki Gyöngyös néven vált ismertté.
Ezzel szemben a hagyományok szerint Árpád fejedelem lányáról Gyöngyről nevezték el, akit a Mátrából folyó patak mentén temettek el.

Rövid története

Gyöngyöst Kr. u. 700-800 év között az avarok alapították, nyomaik máig megtalálhatók az általuk épített,avargyűrűk néven ismert egykori kőgátaknak formájában.

Az első ismert adatok szerint Aba Sámuel nemzetsége élt a Mátrai vidéken, mely később több ágra oszlott és a vidéken megosztozva az ősi birtokokon a nemzetség tagjai egymástól különválva kapott birtokaikat nemzetségük legkiválóbb tagjairól nevezték el; azért, mint az ősnemzetség tagjai mindig a közös törzsre hivatkoztak, magukat Aba nemzetségbeli nemeseknek nevezték. A település neve először Szent László király 1261-ből való oklevélben bukkan fel  Gyöngyöspüspöki néven. Gyöngyös és környéke ekkoriban az Aba nemzetség Csobánka ágának birtokában volt. V. István ifjabb király 1267 évi adománylevele szerint. A Csobánk család kezéből 1299-ben családi perpatvar miatt Károly Róbert király kezébe került. A király Gyöngyöst és Bene várát Széchenyi Farkasfia Tamás erdélyi vajdának adományozta. Farkassy Tamás Gyöngyöst hamarosan védfalakkal, tornyokkal és kapukkal látta el, városi rangot adva neki. Károly Róbert király 1334-ben várossá nyilvánította Gyöngyöst.
A 15. században ferences szerzetesek telepedtek le itt. Az 1518 körüli években Móré László valamint a Gosztony család tagjai voltak a város legnagyobb birtokosai.
A település 17. századi állapotát híven tükrözi egy útleírás, mely említi a tiszta utcákat, a sok kereskedőt, a bájos lányokat és a zamatos borokat, melyeket még a törökök is szívesen .
fogyasztottak. A Rákóczi-szabadságharc idején a leghíresebb kuruc tábornokot, a pestisben meghalt Vak Bottyánt a ferencesrendi templomban temették el. A városban 1917 májusában tűzvész söpört végig, amely a lakóépületek nagy részét elpusztította. Az újjáépítés során alakult ki a mai városkép.

Mátrai borvidék kialakulása

Már a honfoglalást megelőző időkben is folyt szőlőművelés. Egy 1301-es oklevél szerint  településen birtokos Csobánka László 3 fia megosztozott ősi gyöngyösi birtokukon, melynek nagyrésze szőlő volt.
Egy 1576-os feljegyzés szerint a városnak 348 bortermelő lakosa volt, mely a háború után lecsökkent 125-re. A város élelmes bortermelői boraikkal országszerte kereskedtek és a bort önmaguk adták el, mert itthon a kocsmáltatási jog a várost illette; a város maga szabta meg a bor árát. 1608-ban II. Mátyás is engedélylevelet adott ki a gyöngyösi bortermelők részére, mely szerint saját termésű boraikat vám- és adómentesen árusíthatták az ország minden részén. A 18. század előtti időkben a gyöngyösi bortermelők főleg a fehér(rajnai)  szőlőfajokat művelték. Később már a kadarkát kezdték ültetni, és ez lett az uralkodó fajta.
1886-ban fellépő filoxéravég három év alatt elpusztította az összes szőlőterületet. A  filoxérapusztítás után alig tíz év múlva telepítettek újra szőlőt a vidéken. Azóta is Gyöngyös finom borait élvezhetik az oda látogatók.